A/4-es Róma 2. felvonás

Ugye, hogy zöldek, kékek, türkizek? :)

Róma - folytatás

Nos, igen, még mindig Róma. Egyelőre kimeríthetetlennek tűnik - csakúgy, mint a selyempapírozás.

Ezúttal A/4-es méretben készültek a művek, egy belgiumi kisgrafikai biennáléra készülve (Musee du Petit Format) . A kis méret miatt most nem festettem, hanem nyomtattam rájuk, papírmetszetet.

Íme az első felvonás, a második is jön hamarosan:

Észrevettem, hogy azok a képek is zöldek lettek, amik vörösnek indultak... A következőkben a lehetséges okokat mutatom be:

oltár kép - már nem emlékszem, melyik templomban... utána fogok nézni!

A római S. Giorgio in Velabro apszis-freskója

Valahogy nagyon megragadott ennek a mély, türkizes zöldnek és a Rómára egyébként sokkal jellemzőbb vörösnek a kontrasztja, különösen a S.G. in Velabro freskóján.. Ráadásul kell is kontraszt az olyan képeken, ahol telített sötét színű az alap.

A S. Giorgio in Velabro-t és környékét egyébként ajánlom mindenkinek, aki Rómában jár! Azoknak, akik túl vannak már a kötelezőkön vagy akiket hozzám hasonlóan lenyűgöznek az ókeresztény templomok, azt mondanám, hogy ez is kötelező! Az egyetlen színes díszítés ez a freskó, úgy emlékszem, még székek vagy padok sincsenek, az egész roppant egyszerű, de éppen ettől olyan vonzó. És attól a bensőséges és "nagyon erős" atmoszférától, ami ebben az egyszerűségben és csendben létrejön. Nagyon közel van egyébként a népszerű és túristáktól nyüzsgő Piazza Bocca della Veritához, de a pezsgésen teljesen kívül esik és túristáktól elhatárolódó túristaként ez nagyon kellemes és vonzó tud lenni. :)

De az is lehet, hogy egész egyszerűen a tavasz teszi, hogy így "rázsongtam" a zöldre... :)

A második felvonás még ilyenebb zöldekkel jelentkezik majd!

Rumbach Zsinagóga

Múlt héten viszont már tavasz volt és papírvásárlás céljából felkerestem a Rumbach Sebestyén utcai lelőhelyet. Mivel - szerencsémre - nem a Deák tér irányába indultam vissza, hanem a Rákóczi út felé, legnagyobb megdöbbenésemre és örömömre a romos zsinagóga nyitott kapui előtt találtam magam. Eddig csak lelakatolva láttam az épületet és mindig nagyon szerettem volna látni, mi van odabenn. - Mint kiderült, nagyon rég jártam erre, mert ha nagyon akartam volta már öt éve benézhettem volna a zsinagógába, azóta áll újra nyitva az érdeklődők és rendezvények előtt. Épp nálam volt a fényképezőgépem, így meg tudom osztani, amit láttam.